8. osztály
A nemi érettségben a fiatal emberben átfogó szeretet ébred a világ és az emberiség iránt, aminek a másik nem iránti szeretet az alapja, kiindulópontja. Megerősödik szociális érzéke, az egyes barátságok és baráti szövetségek iránti hajlam, miközben a visszahúzódásra való igény is. A gondolkodás intellektuálisabbá válik, és képessé teszi őt arra, hogy a világ ok-okozati összefüggéseit megértse. Mély vágy keletkezik benne az okozatiság átélése iránt, s ez segítségére van a nyugtalan, viharos belső élet lecsendesítésében, megtisztításában. Érdeklődésével erőteljesen a külvilág felé fordul, melynek lényeit, tényeit, eseményeit szeretné gondolataival átvilágítani.
Ez az a kor, amelyben a fogalmak világa kezd jelentéssel megtelni a kamaszok számára. Rendkívül élessé válik kritikai érzékük, mellyel elsősorban az eddigi kereteket, különösen a szabályokat veszik górcső alá. Ezzel egy időben nagyobb szerepet kap életükben a racionalitás, felülkerekedi Én-jük gondolkodó része.
A gyermekeket azon cél szem előtt tartásával kell vezérelnünk, hogy mindaz, amit eddig tanultak, értelemmel bíró világgá álljon össze számukra, melyben a főszerepet a küzdő, etikus ember játssza.
Ezekben az években zárul le a második hétéves ciklus és nyílik meg egyben egy új hét éves életszakasz. Eddig a gyermek a természetadta tekintélyt követte, lényét a kívülről kialakított szabályok, a ritmikus időbeosztás, az utasítások formálták. A nyolcadik osztály végére érkezik el ahhoz a küszöbhöz, amelyen túl meg kell tanulnia saját belátása szerint cselekedni, a nehézségeket a maga módján, saját lehetőségei és képességei szerint áthidalni.
A 8. osztály fő feladata egy önálló éves munka készítése, amikor minden tanulónak választania kell egy témát, amellyel egész éven át foglalkozik.
Irodalom: Olvasmányaink a XIX. Század világirodalmából Dickens, Martin Luther King, Voltaire, Rousseau gondolatait tartalmazzák. A magyar irodalomból a romantika időszakával foglalkozunk. A nyelvtan órákon arra törekszünk, hogy a gyerekek előtt egységben jelenjen meg a magyar nyelv rendszere.
Matematika: Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek, függvények ábrázolása és Descartes-féle koordináta-renszerben, mérlegkészítés és jelzálogjog.
Geometria: A platonikus testeket szerkesztjük meg és készítjük el különbözőképpen (papír, anyag stb.).
Történelem: Az ipari forradalomtól a jelenkorig. Nem szigorú időrendben és a tények mennyisége szerint, hanem jelenségeken, jellemző életrajzokon, korstársi beszámolókon és irodalmi vonatkozásokon keresztül.
Földrajz: Amerika kultúrája. Észak- és Dél Amerika földrajzi – gazdasái –kulturális viszonyainak összehasonlítása.
Biológia: Az ember csontozata és izomrendszere. A fizikai törvényszerűségek a csontváz felépítésében,; a csontok és az izomrendszer együttműködése az emberi mozgásban.
Fizika: középppontban a hidrosztatika, hidrodinamika, az aerosztatika és az aerodinamika erősen gyakorlatias területei állnak.
Kémia: Az önmagának táplálékot előteremtő ember van a kiindulási pontban –szigorúan kisérletekre építve. Keményítő, fehérje, cukor, zsírok, olajok.
Angol, német: Az idegen nyelvek tanulásában továbbra is erős hangsúlyt kapnak a kuturális, földrajzi, történelmi témák.
Testnevelés: Az állóképesség és az erőnlét fejlesztése. Túrázás, hegymászás, vízitúrázás, sielés.
Szabad vallásoktatás: Az emberi sors iránti érzékenység ápolása a világirodalom és a történelem nagy példáin keresztül.
Festés-Rajz: Lazúrozás, metamorfózis-gyakorlatok. Perspektíva.
Kézimunka: Használható ruhadarab tervezése, szabásrajz készítése, varrás mechanikus varrógépen.
Kézművesség: Famunka: Képkeret, fadoboz, madáretető készítése.
Zene: A cél a zenei élvezet ,megerősítése, az ítélőképesség kiművelése. Többszólamú énekes és hangszeres játék, improvizáció.
Euritmia: A műfajok mozgásban történő kifejezőeszközei.